-
Az első feljegyzés a családról 1756-ból való. Mely a
szudéta német származású, a csehországi
Haidán alkotó Wilhelm
Stadler üvegművest és fiait említi.
-
A parádi üveggyár ősét, Óhutát, II. Rákóczi Ferenc
alapította 1708-ban. Ekkor még üveget nem csiszoltak. 1767-ben helyezték át
az üvegcsűrt Újhutára, a későbbi Parádsasvárra. A huta történetében nagyjelentőségű volt a
"köszörű műhely"
felállítása, mely 1803-ban kezdte meg működését. Igen kezdetleges szinten.
Egy korabeli írás tanúsága szerint: "Némely huta a dolgosokon kívül
üvegsimítókat és üvegmetszőket is alkalmaz". Gépeiket kezdetben
kézi, majd vízi erővel hajtották.
-
Az üveggyártás alapanyaga a homok, a
mészkőliszt, a bükkfahamuból nyert hamuzsír. A gyártás során két
rész hamut és egy rész homokot vagy apróra tört kvarctartalmú
kőzetet kevertek össze. Az újhutai kőtörőről tudjuk, hogy a patak
vize hajtotta és egy nagy tölgyfaoszlop aprította a gyártás egyik
alapanyagát jelentő kvarcitot.
-
-
1819-ben új hutamester érkezett a csehországi Haidáról.
Az 1820-as években ugyanonnan jött Stadler Leopold üvegköszörűs a neves
csiszolódinasztia első hazai tagja. Őt követték fiai: József és Gyula;
unokái: Lajos, Gyula és József; dédunokái: Vilmos, Lajos és Károly;
ükunokája: Vilmos; szépunokája: Vilmos, akik örökölték a mesterségét. A család
többi tagja üvegfúvó, üvegfestő, vagy formakészítő lett.
-
Az új mesterek érkezése rövid idő alatt a termékek
minőségi javulását eredményezte. Ezzel Parád felzárkózott a hazai
üveggyártás élvonalába. Egyre tökéletesebb kivitelű csiszolt, gravírozott
üvegek készültek, megjelentek a változatos és gazdag virágornamentikák, címerek,
monogramok, és feliratok, sőt figurális díszek.
